Az önbizalom mindig a sikerélményeim és a kudarcélményeim függvénye. A sikerélmények mindig megmérettetésekből fakadnak, amelyeket megfelelő energiabeadással, munkával megoldok. A kudarc az az állapot, amikor az illető zsebében volt az energia, amellyel megoldhatta volna a kihívást, azonban a lustaság, a gyávaság, a kifogások keresése, a hanyagság, a tunyaság, a nagyképűség, az önzés stb. erősebb volt, így nem tette bele mindazt,amit TUDOTT volna. A nem sikerült élmény az,ha valaki megtett mindent, amit tudott,azonban azt is tudja,hogy emberből van, és nem sikerülhet minden. Ha ő becsülettel mindent beletett, mindez persze rosszul esik,de a nap végére nem marad lelkiismeret-furdalása, nyugodtan alszik, le tudja zárni magában a dolgot.
A csajok nem akarják meglátni azt,hogy a B-ben (jelen pillanat) most mi van, hanem sírdogálnak az A (múlt) miatt. Rettegnek a Z-től (jövőtől), miközben elbasszák a B-t. Mert a sírdogálás és rettegés között nem lehet a jelen pillanatot megélni. De akkor mikor élek? Mikor teszek bele mindent ebbe a dologba, ebbe a helyzetbe,ami éppen most van?
A nő attól lesz nő,hogy ott van-e mellette önmaga, de kiegyensúlyozottan,aki tudja,de nem csak tudja,hanem használja is a mértékletességet mindenben!
Szóval a támaszkodás van az egyik oldalon,szemben azzal,hogy valaki kellő önismerettel,önbizalommal és kisugárzással rendelkezik,és ugyanilyen emberrel létesít kapcsolatot. Ebben az esetben mindketten a saját lábukon is jól állnak,hisznek önmagukban.
A látás kontra vakság azt jelenti: én látok,és merek küzdeni a félelmeimmel, legyőzve őket megfelelő önbizalmam és önismeretem lesz,mert nem hagyom magam. Egy idő után elkezdek büszke lenni önmagamra,mert teszek valamit az életemért,hogy jobb legyen,jobb is lesz, és ez nem kis pozitív energiával jár.
(Csernus Imre: A nő)